Nemrégiben egy komplett reformfolyamat indult el az életemben a munkának köszönhetően. A gyújtópontban az az igen egyszerű tény állt, hogy a szükségeshez képest kevés volt a munkára fordítható időm. Elértem egy olyan pontra, amikor már az innen-onnan lecsípett órácskákból többre volt szükségem ahhoz, hogy eredményeket érhessek el, miközben a körülményeim – két gyerekkel egész nap itthon, segítség nélkül – nem változtak. A helyzet tarthatatlanná vált…

Addig rendben van, hogy Anyu már nemcsak Anyu, hanem mellette dolgozó (dolgozni próbáló…) nő is. Van azonban egy kis bökkenő: attól, hogy én karriert építek és önmegvalósítok, az élet nem áll meg, helyt kell állnom a háztartásban és a gyereknevelésben egyaránt. Már hallom is a feminista hangokat: miért csak neked? Nem, nemcsak nekem. Annak ellenére, hogy rengeteget dolgozik a munkahelyén, a férjem derekasan helytáll a gyerekek és a háztartás körüli teendőkben – amikor teheti. Sajnos azonban sokkal ritkábban teheti, mint szeretné(m), így nálunk most az a működő felállás, hogy míg ő másfél ember helyett dolgozik a munkahelyén, nekem másfél ember helyett kell dolgoznom itthon – azaz én felelek a gyerekekért és a háztartásért, miközben dolgozni is szeretnék. Csakhogy a sok kalapom nem mindig fér fel egyszerre a fejemre, így kénytelen voltam elgondolkodni azon, hogyan tovább.

Ideális esetben az otthonról végzett munka csupán helyszínében különbözik az irodai munkától, azaz ugyanúgy adottak a nyugodt órák és a megfelelő munkakörülmények. Ám lássuk be, ez alig néhányunknak adatik meg. Legtöbben éppen azért vállalunk munkát otthonról, hogy több lovat is meglovagolhassunk egyszerre – azaz vigyázzunk a gyerekseregre, igazgassuk a háztartást, miközben ügyfelekkel foglalkozunk, elmélyült tervezésben vagyunk, projekteket zárunk. A nehezítés “mindössze” annyi, hogy ugyanabból a 24 órából gazdálkodunk, mint korábban…

Honnan lesz időm?

A későbbiekben majd fogunk beszélni időnyerési technikákról és munkaszervezési trükkökről, de most először a házad táján nézz körül, és tedd fel magadnak az alábbi két kérdést:

• Hol tudsz karcsúsítani?
• Honnan tudsz segítséget kérni?

Mindannyiunk életében, napi-hetirendjében vannak rosszul kihasznált idősávok. Ha sikerül ezeket beazonosítanod, akkor félig megnyerted a csatát, már csak újra kell tervezned a felszabadult időt. A kiaknázatlan idősávok felismeréséhez két módszert javaslok.

Az intuitív módszer

Tedd a szívedre a kezed, légy őszinte magadhoz: vannak-e olyan tevékenységeid, vállalásaid, amelyektől ideje megszabadulni? Erőt venni magadon, nemet mondani nem egyszerű dolog, különösen, ha egy bejáratott útról, a “megszokottról” kell letérni. Ám értékes órákhoz juthatsz, ha a sarkadra állsz. Ha már nem okoz örömet a jóga / zongorázás / könyves kihívás; ha már nem látod értelmét a spanyol nyelvleckének / scrapbookozásnak / heti rendszerességű barátnős kávézásnak – akkor nyugodt szívvel töröld ezeket a tevékenységeket az életedből.

Ha eddig nem óvtad az idődet kellőképpen, akkor itt az ideje vastag bőrt növeszteni, és nemet mondani a számodra kevésbé fontos emberekre – nem kell találkoznotok csak azért, mert 10 éve volt két közös kurzusotok az egyetemen; nem kell segítened az unokatestvéred lakásfelújításában csak azért, mert rokonok vagytok; nem kell elvállalnod a hétvégére a szomszéd néni kutyáját csak azért, mert úgy illik. Ha lelkiismereti problémáid vannak (ne legyenek, de lesznek…), akkor gondolj a célra: épp munkaidőt kutatsz a hetedben.

A precíz módszer

Az intuitív módszer mellett érdemes egy pillantást vetned egy átlagos hetedre. Itt írtam a különböző időmérő technikákról; válaszd ki a legszimpatikusabb módszert, és egy héten át figyeld, mivel töltöd az időd. A konkrét számok ismeretében már könnyebb lesz meghatároznod, hogy a tevékenységeid közül melyek azok, amelyeken tudsz karcsúsítani (és mennyit), illetve kiderülhetnek olyan rejtett időnyelők is, amelyek az intuitív gondolkodás során nem jutottak az eszedbe.

A számok nagy segítségedre lehetnek abban is, hogy megengedd önmagad számára a karcsúsítást, illetve a legalább olyan fontos segítségkérést. Ha ugyanis azt látod, hogy heti szinten (például) 30 órát töltesz a háztartási teendőiddel, akkor máris kevésbé fogod magad rosszul érezni, ha mostantól kicsit lazábban kezelsz bizonyos tennivalókat, és így nyersz 2 órát – hiszen nem a komplett háztartást hanyagolod, hanem csak a töredékét. Ugyanígy a gyerekekkel: néhány óra a Nagyival még nem a világ, cserébe értékes munkaórákhoz juthatsz.

A fenti két példát nem véletlenszerűen hoztam. Nem árulok el nagy meglepetést, ha elmondom: nagy valószínűséggel a gyereknevelés – háztartás – alvás hármas fog győztesen kikerülni az időmérés során. Az alváson nem érdemes spórolni, így a másik két területen kell megnyerhető órák után kutatnod. Kezdjük a könnyebbel…

Könnyű préda: a háztartás

…számomra legalábbis ez viszonylag könnyű kérdés: Martha Stewart és Bree Van de Kamp biztos nem engem választanának a legjobb barátnőjüknek, ugyanis az “elég jó” fogalmát előszeretettel alkalmazom a háztartásunkra. Mindig is úgy voltam vele, hogy a lakás van értünk, nem fordítva, ám amikor megérkeztek a gyerekek, egyszeriben sajnálni kezdtem a háztartásra szánt időt. Vekerdy Tamás így fogalmaz:

“Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből.”

S most, hogy már nemcsak a gyerekekekkel, hanem a munkámmal is versenyeznie kell a háztartásnak, egyértelműen alul maradt. Az alábbi lépések segíthetnek neked is, hogy néhány szabad órához juthass a háztartási feladataid észszerűsítése révén:

1. Határozd meg, számodra mi a minimum a háztartási tevékenységeket illetően. Légy nagyon szigorú – hiszen a munka-család-háztartás hármasából teljes erőbedobással legfeljebb kettőt lehet csinálni. Ha megvan a minimumlistád, tartsd magad hozzá, hiszen minden háztartási “túlkapás” a családodtól és a munkádtól veszi el az időt. Én ragaszkodom ahhoz, hogy a napok nagyrészében saját készítésű, friss ételt kapjanak a gyerekeim, mindig legyen tiszta ruhánk, és élhető – de nem patika! – tisztaság legyen a lakásban.

2. Oszd be a munkát! Akár a hét napjaira elosztva, akár egy-egy háztartási napot kinevezve, a lényeg: legyen meg a háztartás ideje. Az időkorlát segít abban, hogy betartsd a határokat. Arra is érdemes odafigyelned, hogy ne a legértékesebb – értsd: gyerekmentes / csendes – óráidban légy háztartási alkalmazott. Én a délelőttöket szánom a háztartási feladataimra, mivel ilyenkor a gyerekeim általában nyugisan eljátszanak körülöttem, illetve ha elintéznivaló van a városban, szívesen tartanak velem.

3. Ne egyedül csináld – avagy családi munkamegosztás. Ha korábban főleg te vezetted a háztartást, ideje, hogy újragondoljátok a munkamegosztást, hiszen most már te is dolgozol. Én azt tapasztalom, hogy a tiszta, világos kommunikáció rengeteget segít. Ha elmondod a párodnak, hogy mikor és miben van szükséged a segítségére, jó eséllyel partner lesz benne. Tény, hogy kicsit talán a szájába kell rágni a dolgokat, de a kezdeti nehézségek után hatalmas segítség lesz, ha ő intézi a heti bevásárlást vagy megfőzi az egyik hétvégi ebédet.

4. Legyen bejáratott rendszered! Hasznos, ha van egy háztartási rutinod – így nem kell gondolkodnod, mikor mit kell tenned, és biztos lehetsz benne, hogy végül minden lényeges teendő el lesz végezve. Találj ki praktikus módszereket, amelyek segítenek abban, hogy időt spórolhass. Nálunk például kiválóan működik az, hogy folyamatosan szinten tartjuk a rendet a lakásban, de a menütervező rendszeremmel is rengeteg időt takarítok meg.

5. Ha megteheted, bérelj fel segítséget! Tudom, sokan nem engedhetik meg maguknak, vagy ha belefér a költségvetésbe, sajnálják a pénzt a fizetett segítségre. Szerintem a bejárónő egy befektetés. Igaz, hogy pénzbe kerül, cserébe olyan értékes órákhoz juttat, amelyekben értékteremtő tevékenységet végezhetsz. Hozzám hétfőnként jön egy kedves nő, aki segít a heti felfordulás eltakarításában. Ez nem azt jelenti, hogy a hét többi részében hátradőlve lazsálhatok – két apró gyerek mellett a takarítás, rendrakás napi feladat. Azonban jelentős stressztől kímél meg: nem kell azon aggódnom egy-egy húzósabb héten, hogy belefulladunk a pormacskákba.

6. Rendelj ebédet! Ha olyan helyen élsz, ahol hozzáférhető egy-egy igényesebb házhozszállító cég, rendelj! A főzés iszonyú sok időt vesz el, s ha csak egy főzéssel töltött délelőttöt is megspórolsz, már sok időhöz jutottál. Nálunk sajnos nem nagyon van ilyen lehetőség, így minden nap főzök, de nagyjából kéthetente bizony becsúszik egy pizzás nap – hozzáteszem, a gyerekek legnagyobb örömére.

7. Ne érezd rosszul magad! Legtöbben úgy lettünk szocializálva, hogy a feleség, az anya dolga az, hogy kifogástalanul működtesse a háztartást, ráadásul lehetőleg mártíri szintre süllyedve (emelkedve? na ne…). Akár (otthonról) dolgozó nő vagy, akár nem, a háztartás mindig a szükséges, de csak mértékkel fontos kategóriába fog tartozni. Nem szólhat erről az életed. Engedd el a tökéletes háztartás eszményét, kérj segítséget, és ne érezd rosszul magad. Attól, hogy nincs havonta lemosva az ablak, és néha a cukrászda süti a vasárnapi süteményt, még nem leszel rossz feleség, rossz anya – cserébe pénzt kereshetsz, karriert építhetsz, önmegvalósíthatsz, amiből végső soron úgyis a családod  (is) profitál.

És a gyerekek?

S hogy mi lesz a gyerekneveléssel? Hogyan nyerhetsz időt a gyerekek mellett anélkül, hogy bárki pórul járna? Ennek a háztartásnál jóval komplexebb kérdésről a folytatásban olvashatsz!

Képek forrása: 1, 2, 3.