15 motiváló tipp, ha nincs kedved belekezdeni a munkába

Vannak azok a napok, amikor egyszerűen nem megy a munka. Nem olyan lábbal keltél fel, nem árad az energia, nem úgy állnak a csillagok. Aztán vannak azok a feladatok, amelyeknek a gondolata is elborzaszt. Túl összetett, túl ijesztő, túl unalmas – túl mindegyik. A legjobb az, amikor emezek a napok és amazok a feladatok összeérnek. Amikor egy kiadós bőrig ázás után, fejfájással küszködve kell leülnöd, és megcsinálnod a féléves adminisztrációt. Se kedv, se lendület, se motiváció – így halogatsz, amitől csak még rosszabb lesz minden. Ezekre a helyzetekre, valamint a hétköznapi munkakedvetlenség fellendítésére hoztam pár ötletet.

Érdemes továbbolvasni »

A 3 legegyszerűbb módszer, hogy hatékonyabb légy

Ahány ember, annyiféle időgazdálkodás. Ki így, ki úgy csinálja. Van, aki spontán módon alakítja a mindennapokat – hol több, hol kevesebb sikerrel. Mások listákat írnak, határidőnaplóznak időszakosan vagy állandóan, megint mások pedig komplex rendszerekben hisznek. Egyik módszer sem jobb vagy rosszabb. A lényeg az, hogy megtaláld azt a felállást, ami számodra, a te szerepeidben, körülményeidben, életmódodban működőképes, méghozzá hosszú távon, fenntartható módon. Az elképesztően sokféle megközelítés közül kiemelkedik három olyan eszköz, amelyek amellett, hogy végtelenül egyszerűek, átütő hatással bírnak…Érdemes továbbolvasni »

Már nem szorít az idő – időgazdálkodás minimalista szemmel

“Mesélj már kicsit erről a minimalizmusról! Mire jó ez az egész?” – kérdezte nemrégiben egy kíváncsi, ám némileg szkeptikus ismerősöm. Mivel elkötelezett vagyok az egyszerűbb élet iránt, és rendkívül lelkesen tudok róla mesélni, azonnal hemzsegni kezdtek a fejemben a gondolatok, ám végül egy dolgot böktem ki: rengeteg időt nyertem. Időgazdálkodási szakemberként természetesen ismerem a körülöttünk repkedő “csodatévő” módszertanokat és rendszereket, könyveket és appokat, tippeket és trükköket. Ám magánemberként a minimalizmus az én időgazdálkodási módszerem – amely valóban csodatévő, méghozzá idézőjelek nélkül.
Érdemes továbbolvasni »

5 dolog, amiért + 5 dolog, amit újravásárolok

Az “újravásárlás” szó első körben nem a legszimpatikusabb kifejezés. A vásárlás már önmagában is szitokszó mostanában. Ezzel egyébként minimalista beállítottságomnál fogva valamelyest tudok is azonosulni, amennyiben értelmetlen, fölösleges, felhalmozó vásárlásról van szó. Ám olyan társadalomban élünk, amiben vásárolni kell – nem azért, mert agymosott konzumidióták vagyunk, hanem mert ez a társadalmi munkamegosztás. Te sütsz, én megveszem; én varrok, te megveszed. Vásárolni tehát kell, csak nem mindegy, hogy mit, mennyit és miért.Érdemes továbbolvasni »

“Jó anya” titkaim – 14 tipp, hogy te is jó anyának érezd magad

Bátran állítom: soha semmilyen téma nem foglalkoztatott annyira, mint a jó anyaság mibenléte. Legalábbis amióta saját gyerekem van. Persze voltak tapasztalásaim s ebből adódó elképzeléseim a saját gyerekkoromból, ám annyira bátor nem voltam, hogy elveim is legyenek (leszámítva a fizikai bántalmazást – ebben a kérdésben abszolút nulltoleráns voltam, vagyok és leszek). Aztán anyává váltam, s kezdtem csetleni-botlani; hol jól csináltam valamit, hol rosszul; hol büszke voltam magamra, hol zokogtam este az ágyban. S számtalanszor tettem fel magamnak a kérdést: jó anya vagyok? S egyáltalán: mitől vagyok az, ha az vagyok? S mitől nem, ha nem?Érdemes továbbolvasni »