A nagy szundikalauz

Gondolkodtam, hogy mennyire fog viccesnek tűnni, ha hatékonysággal, időgazdálkodással foglalkozó coachként a szundikálásról szóló cikkel indítom az évet, de úgy döntöttem: felvállalom. Méghozzá nem véletlenül: az egyik legjobb hatékonyságnövelő technikáról van szó ugyanis. Ha a te fejedben a szundikálás egyet jelent a lusta macskával, a fejlődésben lévő gyerkőccel vagy a hétvégi lazsálással, olvass tovább! Egyre több szorgalmas, tettrekész ember dönt a rövidke délutáni alvás mellett, alaposan megfontolt szándékkal.Érdemes továbbolvasni »

A rózsaszín szemüvegem – avagy a hálaadás művészete

A pozitív világnézet, az örömre és a hálára való képesség részben velünk született tulajdonság – ki kisebb, ki nagyobb adagban kapja -, de fejleszthető. Ezt onnan tudom biztosan, hogy magam is megtapasztaltam. Korábban voltak rosszabb időszakaim, amikor bele tudtam szomorodni az aktuális körülményeimbe, lelkiekbe és fizikaiakba egyaránt, függetlenül attól, hogy milyen súlyú dolgok voltak ezek. Életem egyik fordulópontján azonban úgy döntöttem: mostantól nem akarom, hogy rajtam kívül bármi, bárki mástól függjön a boldogságom. S bár ezt mondani könnyebb volt, mint megvalósítani, mégis belevágtam, s szerencsére jó érzékkel azonnal meg is találtam a függetlenséghez vezető utat a hálaadás formájában.Érdemes továbbolvasni »

15 dolog, amit magamért teszek – Mindfulnesstől drum’n’bassig

Üres pohárból nem lehet tölteni. Bárhonnan is származzék ez a mondás – egyértelmű forrást nem találtam -, nekünk, nőknek hatalmas betűkkel kellene az agyunkba vésnünk. Azt tapasztalom legalábbis, hogy a férfiak könnyebben megengedik maguknak a pihenést, a kikapcsolódást, míg mi, nők, feleségek, anyák ösztönszerűen, tanult minták alapján csípőből mártírkodunk. Számomra tudatos döntés volt, hogy a párkapcsolati és anyai eszköztáramban az önmagamról való gondoskodás is helyet kapjon. Nem azt mondom, hogy a családom kedvéért teszek fel egy arcpakolást és dőlök hátra egy jó könyvvel a kezemben, mert ez nem fedné az igazságot. Inkább úgy fogalmazok: ha nem tenném, előbb-utóbb ők innák meg a levét.Érdemes továbbolvasni »

A nyugodt szeptemberi évkezdetért

Legyenek bölcsis, ovis vagy iskolás gyerekeink, holnaptól nemcsak ők kezdik meg a tanévet, hanem mi, szülők is. Kevesebb, mint három hónap telt el azóta, hogy véget ért az előző tanév, a nyári szünet mégis teljesen kizökkenti a családokat a megszokott kerékvágásból, így a szeptember beköszöntével már-már új életet kezdünk. Akár örülünk, hogy végre ismét bölcsi-ovi-suli, akár nem, a tanévkezdetet és az azzal járó változásokat kis odafigyeléssel a magunk és a családunk javára fordíthatjuk.Érdemes továbbolvasni »