6 kalap – Kreatív problémamegoldó módszer önálló vagy családi használatra

Nemrégiben a Facebook-oldalamon arról írtam, hogy milyen fontos, hogy az időgazdálkodással kapcsolatos problémáinkra ne csak felszíni megoldást próbáljunk keresni (újabb teendőlista app letöltése, még egy mindent megmondó könyv elolvasása stb.), hanem ássunk a dolgok mélyére, keressük meg, honnan is gyökereznek valójában a problémáink, és a gyökérokokra keressünk megoldást. Magyarul: gondolkodjunk. Ahelyett, hogy hűbelebalázs módjára gyorsan valamin változtatnánk, járjuk körbe a kérdést, nézzük meg több szempontból, így jóval biztosabb lábakon fog állni a változás, és hosszabb távon is eredményes lesz. Most egy olyan módszert mutatok, amely segítségedre lehet a gondolkodásban.

Eredeti szakmámból adódóan (villamosmérnökként diplomáztam) szeretek mindenféle mérnöki módszereket bevetni a munkám során. Írtam már fel képletet a saját időgazdálkodási nehézségeimre, érveltem Gauss-görbével az agresszív környezetvédők ellen, és az egyik kedvenc, szintén a mérnökvilágból eredő problémamegoldó módszeremet is megmutattam már – ezt egyébként most is aláhúzom, a gyökérokok megkeresésekor rendkívül hasznos eszköz! A “hat kalap” módszert szintén a mérnöki-menedzseri eszköztárból kölcsönöztem, de megoldást nyújthat a magánéleti dilemmákra is – én most az időgazdálkodási kérdéseken keresztül mutatom be a “kalapozást”.

A módszert Edward de Bono ötlötte ki és publikálta 1985-ben. A “hat kalap” módszer abban segít, hogy egy probléma megoldásakor vagy döntéshozás során minél több perspektívából meg legyen vizsgálva a kérdés, elkerülve azzal az egyoldalú, átgondolatlan, és éppen ezért jó eséllyel nem hatékony megoldásokat. Hatalmas előnye, hogy annak ellenére, hogy a probléma vetületeit alaposan körbejárja, mégsem lesz nyomasztó az információ-, érzés- és gondolattömeg, mert mindig csak egyféleképpen kell gondolkodni, egy irányba kell fókuszálni.

A másik, amiért szeretem ezt a módszert, az az, hogy képes kibillenteni a megszokott észjárásból. Senki nem tud tökéletesen kiegyensúlyozottan gondolkodni: az egyik ember abszolút az érzelmei által vezérelt, a másik mindent észérvekkel akar kezelni; az egyik ember csupa negativitás, a másik cukormázban látja a világot. A “hat kalap” alkalmazásakor mindenkinek minden gondolkodásmódba bele kell helyezkednie, és ez meglepő eredményeket fog hozni.

A “hat kalap” hat különböző színű képzeletbeli kalapot jelent. Mindegyik színnek megvan a maga jelentése: egy-egy gondolkodásmódot képviselnek. Amikor “felveszed” az adott színű kalapodat, akkor abban a szellemben kell a problémával foglalkoznod, illetve a megoldást keresned, amelyet a kalap jelent. Többféle ajánlás is létezik, hogy milyen sorrendben érdemes haladni a kalapokkal. Én egy olyan sorrendet mutatok, ami az ügyfeleimmel való munka során bevált, de tulajdonképpen egy a lényeg: mindegyik kalap kerüljön sorra.

A módszer használható egyénileg és csapatban is – ez a mi esetünkre lefordítva azt jelenti, hogy egyedül is fel tudod dolgozni a problémát (azaz kiváló self-coaching eszköz!), de akár családilag is bevethetitek (a hogyanokról lásd lejjebb). Én is gyakran alkalmazom a módszert a konzultációim során, ilyenkor az ügyfél “dolgozik”, ő járja körbe a dilemmát, én pedig jól irányzott kérdésekkel segítem ebben.

6 kalap módszer

Fehér kalap: tények

A fehér kalap felvételekor számba veszünk minden tényt és információt a témával kapcsolatban. Ha például időgazdálkodásról beszélünk, jöhetnek az olyan észrevételek, mint: “állandóan elkésünk”, “éjszakába nyúlóan dolgozom heti több alkalommal”, “nem jut időnk egymásra” stb. A fehér kalap esetében nagy előny, ha valódi adataid is vannak, érdemes előtte egy hétig naplózni az időd, hogy lásd feketén-fehéren, hogyan is töltöd valójában az időd.

Fontos, hogy igyekezz megőrizni az objektivitásod ebben a fázisban. Ha párként/családilag csináljátok a “hat kalapot”, akkor mindenképp óvakodjatok a vádaskodástól. Az nem számít ténynek, hogy “te mindig”, “te sosem”. A fehér kalapnál, és később az érzéseket képviselő pirosnál is fontos az asszertív kommunikáció.

A fehér kalap viselésekor meg is állunk a szimpla ténygyűjtésnél, nem elemezgetünk, nem értelmezünk, és főleg nem keressük egyből a megoldásokat, válaszokat. Ezeknek is eljön az ideje (illetve a kalapja), de egyelőre csak a puszta tényekre szorítkozunk.

Piros kalap: érzések

És nemcsak érzések, hanem megérzések, sejtések is! A piros kalap viselésekor bátran hallgass a szívedre és az ösztöneidre. Páros, illetve családi együttgondolkodásnál talán ez a legszenvedélyesebb fázis, és éppen ezért nagyon kell vigyázni, hogy nyitottan viszonyuljunk egymáshoz, ne sértsük meg egymás érzéseit. Jöhetnek az alábbiakhoz hasonló mondatok: “úgy érzem, egyedül viszem a hátamon az egész háztartást”, “állandó bűntudatom van, hogy kevés idő jut a gyerekekre”, “aggódom, hogy ez a tempó milyen hatással lesz a házasságunkra” – és így tovább.

Mivel elsősorban a problémamegoldás a cél, óhatatlanul a negatív érzések lesznek túlsúlyban, de arra bátorítalak, igyekezz a pozitív érzéseket is figyelembe venni. Például: “jólesik, ha soron kívül csapok egy görbe estét, és csak pihenek”.

Ha egyedül gondolkodsz, és mások is érintettek a problémakörben, akkor gondolj mások érzéseire is. Még egy példa a pozitív érzésekre: “a kislányom mindig nagyon boldog, amikor félretolom a munkát, hogy vele játszhassak”.

A többi kalapnál is, de a pirosnál különösen fontos, hogy legyünk őszinték önmagunkkal – és ha kettesben vagy családilag kalapozunk, akkor egymással. És ahogy a fehér kalapnál nem kommentáltuk a tényeket, a piros kalapnál sincs erre szükség – csak tudomásul vesszük az érzéseket, és kész.

Pareto Lánya konzultáció

Zöld kalap: ötletek

A zöld kalap a brainstorming ideje. Megoldási ötleteket dobálunk be mindenféle bírálat nélkül. Bármilyen kacifántos ötlet is jut az eszedbe, írd le bátran. Ha közösen dolgoztok, nagyon fontos, hogy elfogadjátok egymástól is az első pillantásra furának vagy megvalósíthatatlannak tűnő ötleteket is.

A zöld kalap idején erőltesd meg magad. Ne állj meg két-három ötletnél, próbáld feszegetni a határaidat, ekkor fognak ugyanis olyan ötletek előbukkanni, amelyek valóban a kreatív megoldás irányába vihetnek.

Ha ötletelésről van szó (történjen az bármilyen témában is), rendszerint eljön az a pont, amikor úgy érzed, már nincs több a tarsolyodban. Ilyenkor érdemes felállni, kicsit sétálni, inni egy pohár vizet, kinézni az ablakon, majd ismét visszaülni: az a tapasztalatom, hogy egy rövid szünet segít a bennragadt ötletek kimozgatásában.

Van egy nagyon jó kérdés a zöld kalapnál, ami segíteni szokott: “mi az, amit még(!) nem próbáltam?”. Úgy vettem észre, hogy ez a kérdés még a bátortalanabbakat is komfortzóna-átlépésre készteti, érdemes kipróbálni.

Fekete kalap: Negatívumok

A zöld kalap során körvonalazódni kezd a megoldás, ám ekkor jön a fekete kalap, ami a kritikát képviseli. Most jött el az ellenvetések, az óvatosság és a pesszimizmus ideje. Miért nem fog ilyen formában sikerülni? Milyen veszélyek fenyegetik az egész elgondolást? Hol csúszhat félre? Íme néhány fekete kalapos ellenvetés az elmúlt időszakból: “nincs pénzünk rá (babysitter, takarítónő)”, “sosem sikerült megszoknom a koránkelést, most sem fog menni”, “mint minden változás, ez is szalmaláng életű lesz a mi családunkban”, “meg fogja sínyleni az egészségem”, “a gyerekekre még kevesebb figyelem fog jutni” – és sorolhatnám. Nem tudom, valóban pesszimistább nép vagyunk-e az átlagosnál, de való igaz, hogy a fekete kalap viselésekor nagyon be tudnak lendülni az emberek.

A fekete kalapnak nem az a célja, hogy jól lelombozzon, hanem az, hogy óvatosságra intsen, arra késztessen, hogy fontold meg a lépéseket, gondolj a kockázatokra, a terved gyenge pontjaira, és proaktívan keresd a megoldásokat a nehézségek kivédésére. Utóbbira egy példa: amikor új szokások kialakításában gondolkodunk, mindig arra kérem az ügyfeleimet, hogy szedjék össze, hogyan “terveznek” elbukni: meglepő módon mindenki pontosan tudja, hogy melyek a legfenyegetőbb tényezők az ő életében. Ha ezek a fenyegetések azonosítva vannak, előre lehet gondolkodni, és ki lehet találni olyan stratégiákat, amelyek segítenek abban, hogy ne bukj el az új szokásodban. Ez tipikus “fekete kalap” gyakorlat.

Sárga kalap: pozitívumok

A fekete kalap sötét gondolatai után jöhet a derűsebb nézőpont, a pozitív gondolkodás. Milyen előnyökkel fog járni ez a megoldás? Melyek azok a tényezők, amelyek miatt bízhatunk abban, hogy sikeres lesz a változás? Milyen erősségeink vannak, amelyekre támaszkodhatunk? Azt tapasztalom, hogy a fekete kalap után kicsit nehezen indulnak be a pozitív gondolatok, de érdemes megküzdeni értük, mert egy idő után bizony felpörög a dolog.

Ahogy említettem, a kalapozás egyik legnagyobb előnye az, hogy kimozdítja az embereket a megszokott gondolkodásmódjukból. Nagyon felemelő látni, amikor egy alapvetően pesszimista ember a sárga kalapot magán érezve egy idő után képes lesz kimondottan derűs színben látni a világot; sőt nemcsak a gondolatai, de a tartása, az arckifejezése, a testbeszéde is megváltozik ilyenkor az illetőnek.

Ahogy az ötletelési fázisban, itt is arra biztatlak, hogy ne vess el semmilyen gondolatot: a legapróbb pozitívum is pozitívum, és szolgálhat bátorítással és reménnyel!

6-kalap-blue

Kék kalap: tervezés

Tudjuk már, hogy min szeretnénk változtatni: tényekkel alátámasztottuk (fehér kalap), hozzáfűztük az érzéseinket (piros kalap). Bedobtunk több ötletet (zöld kalap), amelyeket jól szétszedtünk (fekete kalap), de a pozitívumait is megkerestük (sárga kalap). Körvonalaztuk tehát a megoldást, és azt is tudjuk, mire támaszkodhatunk, illetve mire kell vigyáznunk. Ideje tehát megtervezni a konkrétumokat – vegyük fel a kék kalapot!

Itt már valóban tervezésről van szó. Ilyenkor vázolunk fel például új idő- és munkabeosztást, munkafolyamatokat, tervezzük meg, hogyan szerzünk segítséget, hogyan delegáljuk a feladatokat stb. A kék kalap végére van egy, a többi kalapnak köszönhetően rendkívül alaposan körbejárt tervünk tehát, ami alapján el lehet kezdeni a tényleges változtatást.

A kék kalapnak a tervezés mellett az irányítás is a feladata: fel lehet venni akár a módszer legelején is, például azért, hogy pontosan megfogalmazd, mi is a gondolkodás célja, iránya, mi lenne a kívánt végkifejlet. Szintén jól lehet használni a kék kalapot összegzésre, ha például meg kell állni valamilyen okból a folyamatban.

Hogyan használd?

A módszer eredetileg csapatmunkára lett kitalálva. Ha csapatban dolgoztok (akár munkahelyen, akár családban/párként), akkor az egyes kalapokat mindig egyszerre viseljétek. Mindegy, hogy ki milyen állásponton van éppen, fontos, hogy egy időben ugyanabba az irányba tereljétek a gondolataitokat – így könnyebb elkerülni a vitákat, ráadásul erősítik egymást a gondolataitok.

Ha egyedül állsz neki a módszernek, akkor – hacsak nem egy nagyon aprócska, könnyen körbejárható problémáról van szó -, javaslom, hogy az egyes kalapok között tarts egy kis szünetet – állj föl, igyál egy pohár vizet, sétálj… Az ügyfeleimmel azt szoktuk csinálni, hogy ha azt látom, hogy kifulladt az aktuális kalap, akkor kérdezek tőle valamilyen teljesen hétköznapi kérdést (pl. mit csinált hétvégén), és amíg ezt megválaszolja, már ki is zökkent a régi kalapból, és nyitottá válik az újra.

Mire használd?

Problémamegoldásra és döntéshozásra – gyakorlatilag bármilyen témában és bármilyen környezetben. Mivel nem egy bonyolult struktúra, könnyen előhúzható mindenféle szituációban: “hatkalapoztam” például már az autópályán a férjemmel. Próbáld ki az egyéni dilemmáidra, vegyétek elő párkapcsolati szituációkban, nem túl kicsi gyerekekkel már családi körben is működhet (a hat éves kisfiamon próbálgatom az egyes elemeket, nála még nem minden kalap működik, de egy érettebb gondolkodású 8-9 évessel szerintem már lehet kalapozni például a “hová menjünk nyaralni” kérdésben).

Képek forrása: 1, 2.

Fogalmad sincs, mivel megy el az időd?

6 kalap – Kreatív problémamegoldó módszer önálló vagy családi használatra” bejegyzéshez ozzászólás

Hozzászólás